Napos kirándulások

Nagyenyed (Aiud)

Nagyenyed Torockótól mindössze 25 km-re helyezkedik el. A szász alapítású várost először 1299-ben említi oklevél. 

Látnivalók: 

  • A vártemplom, mely az 1330-as években épült, és nyolc torony őrizte. A történelem során többször kirabolták, felégették. 1849. januárján román felkelők többszáz védtelen embert mészároltak le. Emléküket a vártemplom falára helyezett emléktábla őrzi.
  • A Bethlen Gábor Kollégium, melyet Erdély első egyetemeként 1622-ben alapította Bethlen Gábor fejedelem, Gyulafehérváron. Az 1658-s török-tatár dúlás után, I. Apafi Mihály fejedelem 1662-ben az új épületet Nagyenyeden építtette fel. A Kollégiumnak számos híres tanára és diákja volt, kiknek névsorát emléktábla őrzi. Említésképpen: Bethlen Gábor, Apaffi Mihály, Apáczai Cs. János, Aranka György, Áprily J. Lajos, Bolyai Farkas, Fenichel Sámuel, Kemény Zsigmond, Kőrösi Csoma Sándor, Mikó Imre stb.
  • A diákemlékmű a Kápolna-dombon, mely azon 30 kollégiumi diák emlékét őrzi, akik 1704. márciusán, a Rákóczi-féle szabadságharc idején, a Rabutin vezette labancok támadása elleni harcban vesztették életüket. Erről az időről szól Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa című elbeszélése.
  • A Természettudományi Múzeum, mely Románia legrégebbi ilyen típusú múzeuma. A Bethlen Gábor Kollégium-ban található, 1796-ban alapították. Itt tekinthető meg Fenichel Sámuel, a kollégium diákja, természettudós, etnográfus, utazó, Pápua Új-Guinea első magyar kutatójának gyűjteménye.

Forrás és fotók: https://www.bethlengabor.ro/, https://wikipedia.org/, https://www.aiudulmeu.ro/

Gyulafehérvár (Alba Iulia)

Gyulafehérvár Torockótól déli irányba, 57 km-re helyezkedik el. Erdély ősi történelmi fővárosa, a főegyházmegye székhelye, egyúttal a román ortodox egyház erdélyi székvárosa. 1542 és 1690 között az Erdélyi Fejedelemség fővárosa, majd 1775-től Alsó-Fehér vármegye székhelye.

Látnivalók: 

  • A 18. század első felében épített vár falai és bástyái.
  • Az érseki székesegyház, mely a 13. században épült, az erdélyi fejedelmek temetkezési helye, 1991-től érseki központ. Benne ma is láthatók a Hunyadiak síremlékei, valamint Izabella királyné és János Zsigmond fejedelem gazdagon díszített kőszarkofágjai. A székesegyház szomszédságában áll az erdélyi fejedelmek egykori 15. századi palotája és a püspöki palota.
  • Az ortodox székesegyház, mely a 20. század elején épült.
  • A Babilon-házban látható a Román Egyesülés Múzeuma, gazdag román történeti kiállítással.
  • A volt tiszti kaszinó épületében alakították ki az Egyesülés Termét, melyet egy francia festő az eseményt ábrázoló falfreskói díszítenek.
  • A Szent György-kapu előtt látható az 1784-es erdélyi parasztfelkelés kivégzett vezetőinek 1937-ben emelt emlékműve.
  • A Batthyáneum, melyet gr. Batthyány Ignác erdélyi püspök alapított 1794-ben. Csillagvizsgáló, ásvány- és éremgyűjtemény, könyvtár, mely 55 000 kötetes kódexegyűjteménnyel rendelkezik. (Itt látható a harmadik legrégibb összefüggő magyar nyelvemlék, a gyulafehérvári sorok 1310-ből).

Forrás és fotók: https://viziteazaalbaiulia.ro/, https://hu.wikipedia.org/

Torda (Turda)

Torda Torockótól északkeleti irányba, 29 km-re helyezkedik el. Az egykori Torda-, majd Torda-Aranyos vármegye székhelye volt.

Látnivalók: 

  • Torda helyén egykor Potaissa, római város állt, az egykori Dacia területén. A római vár romjai, a Várdombon találhatók, amelyben Marcus Aurelius római császár V. Macedonica-i légiót állomásoztatta. Az egykori Potaissa területén feltárt legrégibb felirat 195-ből való.
  • A római katolikus templom, mely valamikor a XV. században épült egy XII.századi templom alapköveire. A templom több országgyűlés színhelye volt, itt kihirdették ki 1568-ban a világon először, a lelkiismereti szabadság és a vallási türelem törvényét.
  • A XV. században épült tordai sókamaraház vagy fejedelmi palota, melyben ma a történelmi múzeum kap helyet.  A múzeumban római leletek, közép- és modernkori tárgyak láthatók, és itt tekinthető meg Krisch Aladár, 1898-ban a vallásszabadságról készített festménye. A palota szomszédságában található a romkert.
  • A sóbánya, mely a 17. századtól 1932-ig működött. A II. világháborúban légvédelmi búvóhelyként használták, később sajtot érleltek a járatokban. Az 1990-es évek óta látogatható, levegője jótékony hatású légúti betegségekben szenvedők számára. A városnak több sós tava is van, melyek különböző betegségek kezelésére alkalmasak.
  • Egyéb látnivalók: a Dörgő sósvöly tavai, az ótordai református templom és papilak, melyen emléktábla hirdeti, hogy itt szállt meg és itt találkozott utoljára családjával Petőfi Sándor 1849. július 21-én, az újtordai református templom és parókia és a római kövek ennek udvarán, az ortodox katedrális, a neoreneszánsz stílusú városháza és előtte Ioan Rațiu, tordai születésű államférfi szobra, Mihai Viteazul sírja, a színház, a törvényszék, a pénzügyi palota, Ratiu-, Wesselényi-, Kimpel-, Tímárok háza, sörgyár.

Forrás és fotók: https://salinaturda.eu, https://wikipedia.org, https://www.welcometoromania.eu

Kolozsvár (Cluj-Napoca)

Kolozsvár Torockótól északi irányba, 60 km távolságra helyezkedik el. Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa, az unitarianizmus bölcsője. Színházaival, egyetemeivel és középiskoláival az ország fontos kulturális központja.

Látnivalók: 

  • A XIV.századi, gótikus stílusú Szent Mihály-templom, Erdély második legnagyobb alapterületű temploma, 76 méteres tornya (a kereszttel együtt 80 méter) a legmagasabb erdélyi templomtorony.
  • A Mátyás király emlékmű, mely Fadrusz János leghíresebb alkotása. Az 1900-as párizsi világkiállításon aranyéremmel díjazott bronzból készült szoborcsoport. 1902-ben avatták fel.
  • Mátyás király szülőháza, Kolozsvár legrégebbi emeletes háza, az Óvárban található gótikus stílusú műemlék. 1443. február 23-án itt született Hunyadi Mátyás, Magyarország királya, az Igazságos.
  • A XV. századi Farkas utcai református templom, mely az egyhajós, kereszthajó nélküli templom hatalmas támpilléreivel, nagy háromszöges oromfalával az erdélyi magyar gótika legjellegzetesebb példája. A templom előtt látható a XIV.századi, a kolozsvári tesvérpár, Márton és György által készített Szent György-szobor másolata.  A templom szomszédságában található a református kollégium, mely 1545-ben nyílt meg a kolozsvári magyar protestánsok első iskolájaként.
  • A Bánffy-palota 18. századi barokk épület. 1774 - 1785 között épült, Bánffy György, Erdély kormányzójának kérésére, Johann Eberhard Blaumann építőmester tervei alapján. A szoborműveket az akkori leghíresebb szobrász, Anton Schuchbauert készítette. Szépművészeti Múzeumának ad helyet.
  • A Szabók bástyája, egyike a kevés napjainkig megmaradt régi vár huszonnégy bástyája és kaputornya közül. A bástya a 15. században épült vár délkeleti sarkán állt. Első említése 1475-ből való, eleinte a szabók és posztónyírók céhe látta el a védelmét.
  • A Házsongárdi temető Kolozsvár történelmi temetőkertje, magyar és román kultúra nagyjainak nyugvóhelye. Itt nyugszanak többek közt: Apáczai Csere János, Brassai Sámuel, Constantin Daicoviciu, Gheorghe Dima, Dsida Jenő, Emil Isac, Kós Károly, Kriza János, Teodor Mihali, Pákey Lajos, Emil Racoviță, Reményik Sándor, Szenczi Molnár Albert, Szilágyi Domokos (Teljes lista)
  • A XI. sz-ban épült Kálvária-templom, vagyis a  kolozsmonostori apátság a gyulafehérvári püspökség mellett a katolikus egyház egyik legkorábbi és legjelentősebb intézménye, a középkori erdélyi művelődéstörténet szempontjából is kiemelt jelentőségű volt.
  • Az eredetileg jezsuiták által 1718-1724 között épült Piarista templom a város első barokk stílusú épülete, egyben az első erdélyi barokk templom. A templom főoltárán őrzik a Szűzanya füzesmikolai kegyképét, mely 1699-ben 26 napon át könnyezett.
  • A kakasos templom 1913–1914 között épült Kós Károly terve alapján nemzeti szecessziós stílusban. A templom belsejét kalotaszegi motívumok díszítik, mennyezete festett kazettás.
  • A kétágú református templom Erdély legnagyobb és legszebb 19. századi klasszicista temploma, mely 1828–1879 között épült. Terveit Georg Winkler készítette a debreceni templom mintájára.
  • A ferences templom és kolostor a város legrégebbi részén, az Óvárban, a Karolina téren található. Az eredeti temlom a XIII. sz-ban épült, jelenlegi formájában a ferences rendiek barokk stílusban építették újjá a templomot 1728-1745 között. A téren található a Karolina-oszlop, melyet I. Ferenc király, és negyedik felesége, Karolina Auguszta királyné látogatásának (1817. aug. 18-27.) emlékére emelték. A látogatás célja a nép megnyugtatása volt a napóleoni háborúk okozta nehézségek közepette. Ugyancsak itt található a Petrichevich-Horvát-ház, mely ma a Történelmi Múzeumnak ad otthont.
  • Az Istenszülő elszenderedése ortodox katedrális az Avram Iancu tér közepén áll, a Kolozsvár–Máramaros–Szilágysági Metropólia székesegyháza. Az építést Nicolae Ivan püspök kezdeményezte 1919-ben, bizánci stílusban épült. 1993-ban a katedrális elé Avram Iancu szobrát állították fel.
  • Bocskai István, erdélyi fejedelem szülőháza Mátyás szülőháza szomszédságában található. A többször átépített épület eredetileg gótikus stílusú ház volt, építését 1517. utáni időszakra teszik.
  • A botanikus kert 14 hektárnyi területén több tízezer növény található a Föld egész területéről. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület alapította 1872-ben.
  • A Sétatér, mely a 19. század elején még mocsaras terület volt, majd az 1830-as években a Jósika Jánosné vezette Jóltevő Asszonyi Egyesület kezdeményezésével alakult "sétáló hellyé". A XIX. sz. végén épült fel a Pákey Lajos által tervezett korcsolyapavilon és a kioszk, valamint a kaszinó előtti szökőkút. A Sétatér 2012-ben komoly felújításon ment keresztül.
  • A Fellegvár a Kis-Szamos melletti 405 méter magas dombon levő erőd neve, mely Giovanni Visconti tervei alapján 1713–1723 között épült császári katonai erődítményként. A dombot eredetileg Kőmálnak hívták. A Fellegvárról szép kilátás nyílik a városra.
  • Lucian Blaga Nemzeti Színház, mely 1904–1906 között épült neobarokk stílusban, néhány szecessziós jellemzővel a bécsi Fellner és Helmer cég tervei alapján. Az színház felavatása 1906. szeptember 8-án történt Herczeg Ferenc Bújdosók című darabjával. A színház első igazgatója dr. Janovics Jenő volt. Az épületben az utolsó magyar előadást 1919. szept. 30-án tartották, a román színház hivatalos megnyitója dec. 1-jén volt.
  • Az Állami Magyar Színház a legrégebbi hivatásos magyar színház a Kárpát-medencében, társulata 1792-ben alakult. Négy hivatalos épületük volt: Rhédey-palota bálterme, Farkas utcai kőszínház, Hunyadi téri Nemzeti Színház (a mai Román Nemzeti színház épülete) és a jelenlegi Sétatéri Színház.
  • A New York Szálló, mely Pákey Lajos tervei alapján 1894-95-ben épült eklektikus stílusban. Megnyitáskor 65 szobája volt. Ez volt az első villannyal világított épület a városban, központi légfűtés, fürdő, telefon, fedett és fűtött téli tekepálya és francia konyha működött benne. Szálloda és kávéházként az irodalmi és kulturális élet helyszíne volt. 2005-ben zárt be.
  • Liviu Mocan Forradalmárok Emlékműve, mely az 1989. december 21-22-én elesett forradalmároknak állít emléket a város főterén.
  • Eugen Paul 1994-ben emelt Memorandisták emlékműve, Romulus Ladea 1973-ban emelt Erdélyi Iskola szoborcsoportja, Radu Aftene 1996-ban emelt Dicsőség a Román Katonának szobra, Anton Schuchbauer alkotása, a Mária-oszlop, melyet gróf Kornis Antal és felesége, Petki Anna emeltetett, 1738-1744 között Kolozsváron is pusztító pestisjárvány elmúltával.
  • Egyéb látnivalók: tűzoltótorony, Biasini Hotel, piarista rendház, plébániaház, a Vallásszabadság Háza, a polgármesteri hivatal régi és új épülete, a tanítók háza, a Benkő-, Bolyai-, Kőváry-, Báthory-Apor-,  Mikes-, Tauffer-, Wolphard-Kakas-, Piuariu-Molnar-, Hintz-ház, Rhédey-, Széki-, Babos-, Berde-, Jósika-, Teleki-, Uránia-, Toldalagi-Korda-, Wass-palota, a posta-, a törvényszék-, a megyeháza-, valamint a vonatállomás épülete.
  • Múzeumok: Állattani Múzeum, Emil Isac emlékmúzeum, Néprajzi Múzeum,  Gyógyszerésztörténeti Múzeum (Mauksch–Hintz-ház), Romulus Vuia Etnográfiai Park (falumúzeum a Hója erdőben), Szervátiusz Múzeum (plébániaház), Szépművészeti Múzeum (Bánffy-palota), Történelmi és Régészeti Múzeum, Tűzoltó-múzeum
  • Fontosabb események: Kolozsvári Napok, TIFF Transilvania International Film Festival, Jazz in the Park, FORM Days, Electric Castle (Boncida), UNTOLD Festival, Kolozsvári Magyar Napok, Karácsonyi vásár. 
  • 2015-ben Kolozsvár elnyerte Európa Ifjúsági Fővárosa címét. Tizenegy egyetemén és főiskoláján közel 100 ezer diák tanul, így igencsak fiatalos közeg alakult ki. Aki pezsgő egyetemi és éjszakai életre vágyik, erre Kolozsvár rendeteg lehetőséget nyújt a rendezvényektől kezdve a kulturális programokig, a kávézóktól és éttermektől a pubokig és klubokig. Kolozsvár Románia legdrágább városa, így fel kell készülni, hogy a kikapcsolódási és szórakozási lehetőségeknek is borsós az áruk.

Forrás és fotók: https://wikipedia.org/